3.fejezet
Kinyitottam és...csak a postás jött..Átvettem a csomagot majd bevágtam az ajtót.A nappaliba kinyitotta és volt benne egy szál rózsa egy milka csoki és egy papír.A papíron pedig ez állt:"Gyere ki a házad elé Z.".Megtettem amit kért és egyszer csak valaki megölelt.Na vajon ki volt?Hát persze, hogy Zayn.
-Szia!-öleltem meg.
-Szia!-tartott erősen a karjaiba majd miközben elengedett egy puszit nyomott az arcomra és egy újabb szál rózsát nyújtott át.
-Köszönöm!-köszöntem meg neki.-Gyere menjünk be és körbevezetlek.-mondtam majd arrébb álltam, hogy be tudjon menni.Először a nappalit és a konyhát mutattam meg neki ahova egy kis előszoba vezet be.Majd felmentünk az emeletre.Na ez kicsit több séta lesz.A falon a családi fotóink voltak amiket Zayn meg is nézett.Megmutattam a húgom szobáját, anyuék szobáját, a fürdőszobát, a zeneszobánkat amin kicsit el is csodálkozott.
-Ki zenél nálatok?-indította el a zenét amit én énekeltem fel egy hete.
-Én!-mondtam neki.
-Szép hangod van.Gyere-húzott be a stúdióba miután elindított egy ismerős dallamot amit azonnal énekelni kezdett.A refrénnél én is bekapcsolódtam és fura, de a hangunk passzolt egymáshoz.Sokszor egymásra néztünk majd én odafutottam a zongorához és játszottam a dallamot.A végén odajött hozzám és megölelt.
-Gyere menjünk tovább.-húztam ki a folyosóra.Bementünk a szobámba ami kicsit fura.A falon a rajzaim és a képeim a barátaimról és a családomról az asztalon egy félkész rajz egy franciaágy ahova Zayn rögtön helyet is foglalt. Mellette egy éjjeliszekrény egy hosszú szekrénysor amit szintén a rajzaim díszítettek és egy zongora.Elmosolyodott.Én csak értetlenül néztem, mert nem értettem, hogy most pontosan mi is van.
-Mi olyan vicces?Van rajtam valami?-néztem rá.
-Nem..Csak, hogy eddig nem említetted, hogy ennyire szeretsz rajzolni.-hát kösz..Nem is kérdezted.
-Hát..Nem kérdezted én nem mondtam.-vágtam rá egyből.-Csak azt nem tudom ezeket, hogy fogom magammal vinni.-hopp..ezt nem kellett volna mondanom.
-Hova?-nézett rám.
-Elköltözünk Londonba.-hajtottam le a fejem.
-Akkor legalább gyakran látlak majd!-ölelt meg.
-Igen.Az jó lesz.De a szüleim..a barátaim..ők mind itt maradnak.itt kell hagynom őket.-sírtam el magam.
-Ssssh..Nyugi.Majd szerzel új barátokat.És a fiúkkal mi is ott leszünk veletek!Semmi baj nem lesz.-nyugtatott meg és be kell valljam jól estek a szavai.Úgy ölelt, hogy már levegőt sem kaptam.
-Hallod..Engedj már el!Nem kapok levegőt.-röhögtem el magam.Velem együtt nevetett.Olyan aranyos amikor nevet sőt ő mindig aranyos.Ajtócsapódás.Remélem Dakota jött haza.
-Megjöttünk!-kiáltotta el magát a húgom.
-Jöttünk?-kérdeztük egyszerre majd megint elröhögtük magunkat.Én lefutottam a nappaliba de hallottam, hogy Zayn jön utánam.
-Sziasztok.-köszöntünk megint egyszerre majd ismételten nagyot röhögtünk.
Na akkor íme a 3.fejezet.Remélem tetszett.Nemsokára jön a kövi!*N
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése